|
FÖLDMŰVELŐ
NEHÉZ CSALÁDOK |
|
|
|
|
|
FÖLDMÜVELŐ
ág |
A XV.
századtól,
a nemesi ággal párhuzamosan, szórványosan, de találunk adatot
jobbágysorú Nehéz családokről
is. Megpróbáltuk nyomukat követni az összeírásokban.
1481-ben a Szatmár megyei Szinyén élt Nehéz család. 1499-ben, a Gömör megyei Kúnteplice (Kunová Tepla) faluban élt Nehéz család. 1509-ben három Nehéz család élt a Szatmár megyei Kórodon. 1566-ban a Szolnok-Doboka megyei Kis Solymos faluban élt egy ideig Nehéz család. 1581-2-ben Petrus és Ioannes Nehéz élt Abaúj megyében Tokajban. 1559 évi budai szandzsák összeírásában Nehéz Gergel nős és fia Máté, Nehéz András nős szerepelnek. 1567-1579 évi gyulai szandzsák összeírásaiban az alábbiak szerepelnek: Nagyiratos faluban Nehéz János nős és fia Mihál, Nehéz János nős és fia Bálás, Battonya faluban Nehéz Pétre nős és fia Tomás, Székudvar faluban Nehéz Boldizsár nős,testvére Benedik. A jelzett községekben utóbb nyomaik nem találhatók. |
|
XVII.sz
Gömör megye Soprom megye Kolozs megyei Ugocsa megye Bars megye |
A XVII. században, jellemzően
a török idők
nagy lakosságmozgására, más helységekben lelünk Nehéz családokat.
1600-ban a Gömör megyei Lice (Licince) faluban található Nehez család. 1635-ben a soproni járásban, Lózsi-ben élt Nehéz István. 1642-ben Nehéz István, 1652-ben Nehéz András élt a Kolozs megyei Szászfenes községben. 1678-ben az Ugocsa megyei Tiszához közeli Farkasfalván élt Nehéz család. 1681-ben a kistopolcsányi járásban, Peszéren élt Nehéz család. Sorsuk tovább nem ismert. |
|
XVIII.sz.
|
A
XVIII. század kezdetén élt Nehez családokról a
török utáni első
országos felmérésben, az
1715. évi adózók összeírásaiban tájékozódhatunk. Az
összeírásokban az alábbi Nehéz nevűeket
találjuk, már nagyobb országos szórásban:
Bátorkeszi (Vojnice) településen Joannes ifj., Joannes id. és Andreas Nehéz . A család tagjai még a XIX. században is a község lakói voltak. Almás településen élt Joannes Nehéz. A család tagjai itt is, a XIX. században is a község lakói voltak. Debrecenben szerepel Andreas Nehez. A család tagjai még a XXI. században is a város lakói. Boldog településen Georgius és Paulus Nehez. Utódaik a század végén már nem itt éltek. Veszprém városban élt Joannes Nehéz, aki az 1720. évi összeírásban már nem található. Técső (Tyacsiv /Teceu Mare) településen Nehéz Mihály szerepel. Az évszázad végén már nem éltek ott Nehézek. 1773 évi összeírásban Kenézlőn Michael Nehéz szerepel. Feltehető, hogy a két évszázaddal előbb Tokajban élt Nehez család leszármazottai. A XVIII. század végén Kenézlőn született István és András elvándorolhatott a faluból, mert tovább ott nyomuk nincs. A XIX. század végén a család csak női ágaiban élt Kenézlőn. A XVIII.sz.-tól kezdve Magyarország területén betelepítéssel jelentek meg Nehéz családok, jellemzően a török utáni idők elnéptelenedett területein. Történelmi lakhelyek |
|
XIX.sz. |
A XIX. században
már anyakönyvekben követhetjük a családokat ill. a leszármazásokat.
A fenti túlélő családokon kívül, betelepítéssel ill. betelepüléssel kerültek görög katolikus és református Nehéz családok Szatmár megyébe, római katolikusok Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod megyékbe. Evangélikus Nehéz családokat nem ismerünk. Mivel a családok szinte minden generációjában találunk olyan családtagot, aki nem a születése helyén halt meg, feltételezhető, hogy az országban szétszórtan, később megjelenő családok ezek leszármazottai . A teljesség igénye nélkül megpróbáljuk bemutatni néhány család leszármazását lakhelyeik szerint. Az anyakönyveket 1895-ig állt módunkban feldolgozni. Ahol sikerült napjainkig megtalálni a leszármazottakat, ott közöljük. |
|
Bár Endrőd
betelepítése több hullámban történt 1718-tól
1769-ig,
az első Nehéz családtagra vonatkozó bejegyzés csak 1774-ben található a halotti anyakönyvben. A meghalt gyermek 2 éves volt és nem Endréden született. Ezért feltehető, hogy betelepülésük 1773-74-ben történt. Mivel a betelepítések zömében a felvidéki, Rimaszombat környéki községekből történtek, megnéztük az összeírásaikat, de ott Nehéz család nem szerepelt. Eredetüket tehát máshol kell keresni. Az endrédi betelepült Nehézek római katolikusok, szegény, házas vagy házatlan zsellérek voltak. Az első Nehézek (Mathias, Joannes, Josephus, Anna, Catharina, Elisabetha, Maria) családi összefüggései nem ismertek. A családok a későbbiekben sok gyereket hoztak a világra és sokat temettek. Az Endréden élt Nehézek három nagyobb családi ágat és öt kisebb töredéket alkotnak. CSALÁDFA I, Mathias ága. Bár a XIX. században született három fiú (Josephus és két Stephanus) sorsa nem ismert, de a XIX. század végén István, a XX. sz. elején Lajos vitték a nevet tovább. CSALÁDFA II, Joannes ága. Ennek az ágnak is voltak a XIX. század első felében született ismeretlen sorsú férfi tagjai (Michael, Paulus, Stephanus, Josephus, Mathias), A XIX. sz. végén négy férfitagja (József, Lajos, János, Mihály) vitte a nevet tovább. A ma is Endrődön élőknek vagy elszármazottaiknak bennük kell keresni az ősapákat. CSALÁDFA III, Imre ága. Ez az ág Imre 1842 évi házasságával kezdődik és napjainkig levezethető. A XIX. század végén Stephanus és Mihály vitték a nevet tovább. 1907-ben két testvér, Imre (1870-1939) és Stephanus (1880-) kivándorolt Amerikába. Imre visszatért. Napjainkban csak Gábor és János nevét ismerjük a nevet továbbvivők közül. A XIX. század eleji kivándorlási listákon hét Nehéz nevü személy található Endrődről, négy felnőtt és három gyermek. Családfa 1.sz.töredék , Josephus ága. Ez az ág már a XVIII.sz. végén férfiágon kihalt. Családfa 2 - 5.sz.töredéket, az első telepes Anna, Catharina, Elisabetha, Maria ágai adják. Amennyiben a betelepülők családi kapcsolatai kiderülnének, valószínűleg valamelyik ágba bekapcsolhatók lennének. |
|
|
Borsod
megye
Diósgyőr Kivándorlás |
Diósgyőrben,1827-
ben született
János,
Nehéz
Mihály
és Béres Borbála fiacskája. Az apa foglalkozása földműves,
de János és a leszármazottai vasgyári napszámosként dolgoztak.
Leszármazásukat 1912- ig ismerjük. A család római katolikus volt.
Az Amerikába kivándoroltak között három felnőtt és négy gyerek szerepel a családból. |
|
Jász-Nagykún
megye Tiszaigar |
A megyében
Tiszaigaron élt református
Nehéz család. A leszármazottak egy része
napjainkban Pesten él.
|
|
A megyében
Bátorkeszi (ma Vojnice) és Mots (ma Moč) községekben élt református
Nehéz család.
akiknek mindegy 140 tagját ismerjük. Ezek egy nagy családfát és hat kisebb családfa töredéket alkotnak. A családból a XVIII. században 5 fő, a XIX. században pedig 9 fő nem a lakhelyén halt meg, tehát eltávozott a községből. Több töredék női ágaiban élt tovább. A XIX. század végén két nevet továbbvivő tagja élt a községben családnak: Franciscus (1877-), Andreas (1887-). Dunaalmás községben is református család élt. A család egy része Révkomáromba került és terjedt szét, de az almási származás emlékét és sok családtörténeti érdekességet még a XXI. században is őriznek. Az emlékek örzője Nehéz György. |
|
|
Szatmár
megye |
|
|
Családtagok
|
Az egyes személyekre vonatkozó részletes adatok a
Családfa töredékek
találhatók,
melyben betűrendes
mutató segíti a név és hely megtalálását.
A nevek az anyakönyvben szereplő formában szerepelnek. Az aláhúzott szövegre kattintva érhető el az adatbázis és a forrás-dokumentum.   |
